H 2012
A Szent György Lovagrend – egykor és ma.
In_Veritate_Iustus_Sum_Huic_Fraternali_Societati. A Szent György Lovagrend, mint a legrégebbi világi lovagrend megalapítása – az Árpád ház kihalása utáni időkre – 1326-ra datálódik. A kor szellemének és elvárásainak megfelelően a lovagok feladata a kereszténység, az elesettek, és kiszolgáltatottak védelme volt, de emellett ellátták a király kíséretét, a Szent Korona, és az ország védelmét is. Bár a kánonjog és a világi jog alapján jogszerűen megalapított rend soha nem szűnt meg, a kommunista diktatúra alatt Magyarországon tevékenységét nem gyakorolhatta. A diktatúra bukását követően rendi alkotmányának megőrzésével 1990-ben szerveződött újjá. Ma, a Szent György Lovagrend működését biztosító jogokat a lovagrend Kormányzó Tanácsa gyakorolja.
A kommunista diktatúra emlőin szocializálódott emberek, vagy a kereskedelmi televíziók műsorain felcseperedett fiatalok számára talán ódivatúnak tűnik maga a Rend, ismeretlen annak múltja és jelene. A téma megismeréséhez beszélgetőtársaim, lovag Balla Miklós, a Nemzetközi Szent György Lovagrend nagypriorja, és Dr. Erdős Tamás, a Rend történelemkutatója viszik közelebb olvasóinkat.
„Nunquam retrorsus" ¹
– A történetírók jótékonyan hallgatnak az ősi Sárkányos Lovagrendről, vagy az Arvisura alapján a Nagy Arany Kubilaj Kán által alapított Sárkányos Lovagrend Aranysarkantyús rendjéről, holott létezésükről számtalan írásos emlékünk létezik. Mi az oka, hogy ma mégis a részben az egyház által kreált Szent György Lovagrendről beszélünk, feledve a múltat?
– Pontosítanám a kérdést, a Rendet eredendően ötven felavatott lovag alapította. Életre hívásának politikai indíttatását az adta, hogy Károly Róbert általuk kívánta megerősíteni, fenntartani a hatalmát. Tudni kell, hogy világi és nem az egyház által alapított rendről beszélünk, így a Vatikán jóváhagyására nem is volt szükség.
– Milyen feladatokkal, kihívásokkal néz szembe ma egy lovagrend és tevékenysége mennyire illeszthető be a mai társadalmi viszonyok közé?
– A Rend igyekezett megfelelni a feléje támasztott elvárásoknak az évszázadok során, így részben mindig az adott kor határozta meg a feladatait. Ma jobbára karitatív tevékenységgel, hagyományőrzéssel, adományok gyűjtésével, kultúránk, történelmünk, ápolásával foglalkozik, ez utóbbihoz kapcsolódóan katonai hagyományaink életben tartása is a feladataink közé tartozik.
– Az első lovagrendek egyházi támogatásával jöttek létre, így aztán magától értetődő módon, bizonyos értelemben az adott kor szellemiségét irányító egyházak hatalmi törekvéseinek eszközeivé váltak, gondoljunk csak a keresztes háborúkra. Mennyire független ma a lovagrend, van-e valami súlya a politikai, vagy egyszerűen akár csak a közéletben?
– Természetesen független a pártoktól, a politikától, és ilyen formában, ebben az értelemben, közvetlenül nincs hatással a mindennapjainkra. Természetesen a tagságunk társadalomban elfoglalt helyén megjelenítődik a Rend szellemisége, erkölcse, és ez talán elősegíti a nemzet, az ország boldogulását, felemelkedését.
– Néhány gondolat erejéig beszéljünk a rendi alkotmány lényegi elemeiről.
– A magyarországi szervezet Rendi alkotmányának alapjául a magyar alkotmány, a magyar jogrend szolgál. Biztosítandó legitimitását, az 1947 óta érvényes - nem kifejezetten nemzeti érdekeket szolgáló - alkotmánynak megfelelően, jogi értelemben, szervezeti formába kényszerült. Ennek figyelembe vétele mellett lettek meghatározva a Rend belső működését biztosító jogszabályok, melyek kezdve a szervezet felépítésétől a működési terület egészét áthatják.
– Van-e valamilyen a kapcsolatuk az elcsatolt területeken, a külországokban alapított rendekkel, és ha igen, akkor miben nyilvánul meg a kapcsolattartás?
– Miután a Nemzetközi Szent György Lovagrendről beszélünk, így el kell mondanom, hogy nem csak az elcsatolt területeken élő Rendekkel állunk kapcsolatban, hanem a világ számos országában működő szervezettel kapcsolatban állunk. A külországokban hasonló feladatokkal néznek szembe a rendtársaink, így a feladataik is közel azonosak. Ebben segítjük egymás tevékenységét, és így még országaink kapcsolatainak javításának is részeseivé válunk ezen keresztül.
– Minden alapítvány, szervezet, egyház, vagy rend működtetése pénzbe kerül. Hogy tudják megteremteni az ehhez szükséges forrásokat, kapnak-e valami támogatást?
– Állami támogatásban természetesen nem részesülünk, a működésünkhöz szükséges erőforrásokat a tagság, a támogatók, és a szimpatizánsok támogatásával tudjuk biztosítani.
– A rend tagjai egy magasabb erkölcsi és szellemi értékrendet, magatartásformát képviselnek. Minek alapján történik a leendő rendtársak kiválasztása?
– A legelső és talán a legfontosabb az, hogy a jelölt a keresztény értékrendet vallja magáénak, rendelkezzen azokkal az erkölcsi normákkal, melyek elvárásként jelennek meg tagjainknál. Nem feltétel a származás, az etnikai hovatartozás, csak a belső értékek számítanak és a tenni akarás.
Akár végszónak is tökéletes, tanulságos a válasz.
Sokan pusztán csak egy letűnt világ reinkarnációját látják a magyarországi lovagrendek újraélesztésében, de ha figyelembe vesszük annak örökségét, belső értékeit, küldetését, akkor rá kell ébrednünk, hogy ebben a velejéig romlott, korrupt társadalomban sokkal nagyobb szükség van erre, mint azt a rend 1326-os megalapításakor gondolhatták volna.
Botz Domonkos
¹ Nunquam retrorsus / Soha nem visszafordulni
